1%

I. BEVEZETÉS
Nagy szeretettel köszöntöm A pyrbaumi és a csákvári presbitérium itt megjelent tagjait. Hálás vagyok Istenünknek, hogy a két gyülekezet között élő és egyre erősödő kapcsolatot tapasztalhatok. Az Egyház Ura, Jézus Krisztus adja meg kegyelméből, hogy ez a kapcsolat tovább virágozzék, de ne csak azért, hogy ebben a kapcsolatban mi magunk jó érezhessük magunknak, hanem emellett a gyülekezetünk tagjai számára is áldássá lehessünk.

Egymás megismeréséhez szükségesnek tartom azt, hogy a múltat is megismerjük. Szeretném röviden összefoglalni Csákvár településnek, valamint az evangélikus gyülekezetünknek a történetét, és ezek után szeretnék a gyülekezetünk mai életéről beszélni. Ezt azért is tartom fontosnak, mert, mint ez majd hallható lesz, a vallási helyzet teljesen más volt itt Magyarországon, mint Németországban.

II. CSÁKVÁR TÖRTÉNETE
Csákvár település már a római korban virágzó városként működött - ezt mutatja a település neve, a Floriana. De nem ez az első történeti emlék: a falu szélén található Báraczházy Barlangban őskori leletekre bukkantak, pl. ősló és kardfogú tigris maradványokra.

Valóban nagyon jó fekvése van Csákvárnak, itt a Vértes hegység, tele vadakkal, a falu előtt pedig a régen mocsaras Csíkvarsai rét terül el, amely halakkal látta el az itt élőket.

Amikor a magyarok elfoglalták a Kárpát Medencét, és Szent István király megszervezte a keresztyén egyházat országunkban, törvényben rendelte el, hogy 10 faluként egyben templomot kellett építeni, amelybe kötelező volt minden vasárnap a misét látogatni. Egy ilyen templom Csákváron épült fel.

A település Csák nemzettséghez került, ők építettek földvárat a jelenlegi helyre, amelynek Várdomb a neve. (szomszédom meggyfája azért nem nőtt rendesen, mert a gyökerek elétek egy rétegnyi kőfalsort, így a gyökerek visszakanyarodtak.)

Az 1526-os mohácsi vésszel három részre szakadt Magyarország. Csákvár a török időben elnéptelenedett, később magyar ajkú lakossággal telepítik be falut. Ebben az időben lett a település Eszterházy Gróf birtokává.

Az 1848-as forradalom és az azt követő szabadságharcban a település is kivette részét. 1853. február 18-án egy csákvári születésű vándorszabó merényletet követett el a fiatal Ferenc József császár ellen és több késszúrással megsebesítette.

Csákvár a fazekasságáról híres, 100 évvel ezelőtt kb. 200 fazekasmester munkálkodott. A XX. sz-ban a vasedény megjelenésével majdhogynem kihalt a fazekasság, a rendszerváltást követően, még időben gondoskodott az önkormányzat arról, hogy a csákvári fazekasság fennmaradhasson. Amikor pár éve a Bakonyban jártunk, az 50 Km-ra levő település egyik udvarán csákvári korsót láttunk, amit még a múlt század elején szénás kocsikon hoztak el csákvári fazekasok.

III. A CSÁKVÁRI EVANGÉLIKUS GYÜLEKEZET TÖRTÉNETE
A csákvári keresztyénség indulásáról már beszéltem. Az említett mohácsi vészben odaveszett a király, a magyar hadsereg, a katolikus érsek és több püspök. A török a magyar nép fejét vágta le. Így viszont a reformáció gyakorlatilag ellenkezés nélkül árasztotta el Magyarországot, és szinte az egész ország lutheránus lett. A katolikus egyház a XVI. század második felére tért magához. Elindult az ellenreformáció, amely nagyon hatásos volt, mivel a magyar királyok katolikus Habsburg uralkodók voltak, akik a katolikus főpapság akaratát a királyi hadsereggel karöltve hajtatták végre.

A magyarországi ellenreformáció legsúlyosabb időszaka a gyászos évtized volt, 1671 - 81-ig, amikor az egész Magyarországról koholt vádakkal vésztörvényszék elé állították és halálra ítélték az összes protestáns lelkészt és tanítót. Több százan emigráltak külföldre, főként Németországba, de a megmaradt 41 prédikátort végül bilincsbe verve Nápolyba vezették gyalog az Alpokon keresztül, ahol eladták őket gályaraboknak. Évekkel később De Reuter holland admirális szabadította ki az élve maradtakat.

Csákváron a reformáció szintén tért hódított. Az ellenreformáció ideérkeztével 1748-ban viszont el kellett hagyniuk a templomot. A mai gyülekezetünk először 1760 körül kezdtek gyülekezetté szerveződni. 1791-ben vásárolták az Esterházy gróftól a jelenlegi telket, amelyen templomot és paplakot építettek. Az akkori gyülekezet 180-220 fő körül lehetett, ez a szám azóta is állandó.

Egyházunk életében is óriási csapást jelentett a Trianoni határozat, amely országunk 2/3-ád elvette az anyaországtól. Az evangélikus Felvidék és Erdély határon kívülre került, akárcsak a pozsonyi evangélikus teológia.

A gyülekezet életének egyik nagyszerű időszaka volt 1929, amikor Hári János színjátékát adták elő Csővári Evangélikus lelkész rendezésével.

A II világháború nagyon megviselte a gyülekezetet, több hónapos állófront alakult ki, a település gazdaságát teljesen felemésztette a háború.

A háború után még egy súlyos csapás nehezítette egyházunk életét, az államosítás. Elvették az egyházi iskolákat az egyházi gazdasági intézményeit, a szeretetotthonokat, a tanítólakásokat, a földeket, és mindent, mit csak lehetett. Csákváron gyakorlatilag csak a templomot, és a parókia felét hagyták meg egyházi használatra.

Az ezt követő nem egyházbarát politika következtében az egész országban lelkészhiány lépett fel. Amikor Csákváron 1968-ban a gyülekezet fiatal lelkésze váratlanul elhunyt, a Csabdi- Bicskei Társult Egyházközséghez csatlakozott Csákvár is. Az akkori lelkész más gyülekezetbe való távozása után Csákváron az oroszlányi gyülekezetből járt át helyettes lelkész 14 éven keresztül. 1995-ben került a Csákvárra Albert Gábor lelkész elődöm, akinek a szolgálatával újra együvé tartozik Csákvár, Csabdi és Bicske. Én 2001. óta szolgálok a gyülekezetben, 2003-ban választottak meg 6 év időtartamra.

IV. A GYÜLEKEZETI ÉLET NAPJAINKBAN

A gyülekezet életéről néhány gondolatot szeretnék végül megosztani.
Talán elsőként azt kell elmondanom, hogy a tény, hogy sokáig nem volt helyben lakó lelkész, jó irányba vezette a gyülekezetet. A gyülekezet tagjai összefogtak, és így került sor a templom belső felújítására, amelynek során kialakult a jelenleg ismert helyzet.

Deák tér - sok látogató, nyitott gyülekezet
Az üresen maradt parókia épületnek is sikerült funkciót találni. A gyülekezet volt lelkésze a Budapest Deák téri gyülekezetbe került, és ismerve az itteni helyzetet, az akkor már erősen romlott állapotú épületet felújítva kialakították turista szállóvá. Elsőként a deák téri ifjúság, használja a helyet, de más, főként egyházi csoportok előtt is jó lehetőség a táborozásra.. Ennek köszönhetően a nyári hetekben szinte mindig hangos az udvar, az óvodásoktól a mozgássérültekig sokszínű látogatókkal találkozik a gyülekezetünk.

templom felújítás, lelkészlak felújítás, faház felújítás
A templom belső felújítását a tetőcsere, majd a lelkészlakás épületének szintét tetőcseréje és nyílászáróinak cseréje követte. Tavaly került sor a templom külső felújítására, amikor a templom új színezést kapott, hogy ezáltal szép éke legyen Csákvárnak. Ezek a főként gazdasági események azért fontosak, mert a gyülekezet tagjai egyrészt anyagiakkal, másrészt kétkezi munkával veszik ki részüket a felújításban, ami gyülekezetünk közösségi életét erősíti.

Gyülekezeti alkalmaink
A közösségi életünkről leginkább gyülekezeti alkalmaink árulkodnak.

istentisztelet
Minden vasárnap és ünnepnapon istentiszteletet tartunk, újévtől nagypéntekig a fűtött gyülekezeti teremben, a faházban. Az istentiszteleti látogatottság kicsit jobb,mint az országos átlag, de az utóbbi években sok templomlátogató testvér betegség miatt már nem tud eljutni az istentiszteletre.

bibliaóra
A gyülekezeti bibliaórát viszonylag kevesen, főként nyugdíjasok látogatják. Gy időben jól működött a házi bibliaóra, amelyen aktív felnőttel vettek részt. Nyáron a bibliaórák szünetelnek.

énekkar - misszió - zenés áhítat
Az énekkar nagyon fontos részét képezi a gyülekezeti életnek. Hetente tartunk próbát, és a létszám elérte a 40-et. Nem csak evangélikusok, hanem református és katolikus gyülekezeti tagok is csatlakoztak kórusunkhoz. Az idei pünkösd ünnepen konfirmáltak közt három testvérünk az énekkaron keresztül kapcsolódott a gyülekezethez és ezáltal Krisztushoz - ezért különösen is hálás vagyok Istennek. A gyülekezet zenei életét meghatározzák a minden hónap első vasárnapján rendezett Zenés áhítat sorozatunk, amelyen nagyos sokféle zenei stílussal találkozhat a gyülekezet. A zenéhez vendég igehirdetőt is hívunk. Ide tartozik a Pyrbaumi kapcsolat is. Az énekkarnak köszönhető, hogy 2005-ben a két gyülekezet testvérgyülekezetté lett.

hitoktatás
Csákváron - talán elsőként az országban az iskolai órarendbe ágyazták be a hittan oktatást. A helyi három felekezet - katolikus, református, evangélikus - közül, illetve erkölcstan közül lehet választani. Az iskolások közel fele választja a hitoktatást. Az iskolai hittannak hátránya is van: a gyerekek és a családok "letudják" az egyházi kötelezettségüket, kevesen járnak templomba, és az istentisztelettel párhuzamosan tartott gyermek-bibliakörre. Ezért találtuk ki azt, hogy egy évben két-három alkalommal hittanos csendesnapot tartunk a gyülekezeti teremben, amelynek az a célja, hogy a gyerekeknek legyen örömteli gyülekezeti és közösségi élményük.

ifi óra
Az ifjúsági élet gyülekezetünkben jelenleg nem szárnyal. A gyülekezetbe érkezésemtől kezdve hetente tartottam ifjúsági órát, ám az utóbbi mésfél évben ennek a látogatottsága minimálisra csökkent. Az ifjúság - feltételezem, Németországban is - nagyon elfoglalt. Sokféle iskolai kötöttség mellett sok minden más foglalkoztatja őket, melyek mellett a gyülekezeti ifjúsági alkalom csak egy választási lehetőség. Tavasszal ezért, a lehetőségeinket átgondolva szerveztünk egy ifjúsági délutánt, ahol szalonnasütéssel, beszélgetéssel játékokkal töltöttünk el több órát, s amelynek a szervezők és a résztvevők részéről is jó visszajelzése volt. Remélem, hogy a folytatás is ilyen lesz.

hittanos táborok, ifjúsági táborok
A hitoktatáshoz és az ifjúsági élethez hozzátartozik a nyári táborok, illetve a minden év tavaszán megrendezésre kerülő konfirmációi tábor. Gyülekezetünk kicsiny száma ellenére nagy létszámmal veszünk részt ezeken az alkalmakon. Újdonság a testvérgyülekezeti kapcsolatunkból megszületett elhatározás, hogy idén a Balatonnál közös ifjúsági tábort tartunk. Ez az ifjúsági partnerkapcsolat megalapozását, és a két gyülekezet közötti kötődés megerősödését jelenti.

csendesnapok, evangélizációk, szeretetvendégség, ökumenikus imahét, reformáció
A csákvári gyülekezetben szokás egy nagyheti és egy adventi 3 napos evangélizációt tartani. Hétköznap esténkén gyűlünk össze, hogy meghallgassuk a meghívott igehirdető szolgálatát. Ezek az alkalmak is nyitottak a többi felekezet előtt. Csákvári gyülekezetünkben eddig - szolgálatom ideje alatt - csak egyszer volt szeretetvendégség. Én nagyon fontosnak tartom azt, hogy a gyülekezet tagjai találkozzanak egymással, időt szánjanak egymásra, részt vegyenek egymás életében. A reformációról október 31-én este református testvéreinkkel közös ünnepi istentiszteleten emlékezünk meg. Az ökumenikus imaheti alkalmakat januárban, 6 napon keresztül tartjuk.

gyülekezeti kirándulás
A közösségi élet egyik kiemelkedő pontja a szeptember végi egy napos gyülekezeti kirándulás. Ezt mindig vasárnap tartjuk. Felkeresünk egy evangélikus gyülekezetet, és részt veszünk az ottani istentiszteleten, valamint ismerkedünk a kiválasztott környék egyházi, kulturális és egyéb értékeivel.

társgyülekezeti nap
Ahogy a történetben említettem, Csákvár Csabdihoz és Bicskéhez tartozik. A három, egymástól nagyon különböző gyülekezetben kell ellátnom a lelkészi szolgálatot. Csabdi egy kb. 30 lelkes evangélikus gyülekezet jelent, ahol templom, lelkészlakás, harangozólakás és papi föld van, és a gyülekezet életét 3 család viszi.
Bicske kisvárosban a gyülekezetnek csak egy temploma van, az is kívül - belül - alul - felül felújításra vár. A kommunizmus itt éreztette a leginkább a hatását. A 2001-es népszámláláskor 112-en vallották magukat evangélikusnak, de ebből majdnem 15 testvért már eltemettem. Templomba átlag 12-en járnak. Bicskén óriási segítséget jelent a katolikus általános iskola, ahol az evangélikus iskolásokat heti 2 órában taníthatom hittanra. A jövőt jelenti a karácsony esti istentiszteleti látogatottság, amikor a hittanos gyerekek verssel és zenével szolgálnak a gyülekezetben: tavaly előtt 56-an, tavaly 54-en vettek részt.

munkatársképzés, kiscsoportok kialakítása - új utak
A jövőről mindig nehéz beszélni. Vannak terveink, de az utolsó szó mindig az Istené. Amit a szolgálatban nagyon fontosnak tartok, az a munkatársképzés. Ma elkerülhetetlen az, hogy csak a lelkész látogasson, csak a lelkész imádkozzon, csak a lelkész olvasson igét. A rendszerváltás előtti időszak elszoktatta a testvéreket az aktív gyülekezeti élettől. Sokan szeretnek csendben békésen meghúzódni. Az egyház problémáinak megoldását a gyülekezeti tagok, a laikusok aktivizálásában látom. Ha sikerül megfelelő szolgáló testvéreket bevonni a gyülekezeti életbe, kiscsoportokat kialakítani, a gyülekezet lelki élte erőteljes virágzásnak indulhat.