1%

Gyökössy Bandi bácsi egyik könyvében olvastam azt, miszerint egyszer megszámolták a Bibliában, hogy a Ne félj! Illetve a Ne féljetek! felszólítás 365× szerepel. Vagyis minden napra kapunk egy biztatást, egy megerősítést, hogy ne a félelem uralkodjék rajtunk, hanem a félelmeink helyét a szívünkben az Isten és az Úr Jézus Krisztus iránti bizalom, a Krisztusra hagyatkozó hit vegye át.

Persze, sok hívő van, szinte mindenki azt mondja magáról, hogy hisz Istenben. De sokak számára ez nem jelent többet annál, minthogy tud egy legfelsőbb Lényről, aki nem része ennek a világnak. Tisztában van azzal, hogy létezik Valaki odafönn.

De amikor már bizalomról és ráhagyatkozásról van szó, kiderül, hogy az már nem is olyan könnyű. Hiszen a ráhagyatkozás azt jelenti, hogy lemondok arról, hogy én iránytok, hogy én tartom a kezemben a folyamatot, a kezdetektől a végkifejletekig. Pedig a bizalom és a ráhagyatkozás a saját életünkben és a gyülekezeti életünkben is ezt jelenti. Jézus mondja: "Ne nyugtalankodjék a ti szívetek: higgyetek Istenben, és higgyetek énbennem."

Idei lelkészi jelentésemet ennek az igének a tükrében szeretném megtenni.

A gyülekezeti életben több olyan terület van, ami nyugtalanságra adhat okot. Gondolhatunk a családok helyzetére: arra, hogy a szülők rá vannak arra kényszerítve, hogy a munkájukkal foglalkozzanak, és nagyon kevés idő marad arra, hogy a gyermekeiket neveljék, szintúgy kevés időt tudnak arra fordítani, hogy a családok közösen vegyenek részt a vasárnapi istentiszteleten. Sajnos kijelenthetjük, hogy elmúlt az az idő, amikor a családok, a hittanosok és a konfirmandusok rendszeres templomlátogatók voltak. Ha nem lennének Csákváron a havonkénti felolvasások, a konfirmandusokból még kevesebbet láthatnánk. Bicskén hasonló a helyzet: a hittanosok közül szinte csak azokat látni, akinek a Szent László Iskolában éppen kötelező miselátogatási kötelezettsége van. Mészáros Tamás Testvéremmel együtt sokat teszünk azért, hogy a hittanos gyerekek megismerjék a keresztyén hit alapjait és igazságait, valamint azt is, hogy a hitünket hogyan tudjuk megélni a mindennapokban, de ez utóbbiban nem léphetünk a szülők helyére, nem várható el tőlünk, hogy a szülők helyett legyünk nevelői a gyerekeknek. Márpedig a gyerekek azt a mintát fogják követni, amit a saját szüleiktől látnak. Ugyanakkor örömteli, hogy a szolgálatunkat szabadon végezhetjük, örömteli, hogy számtalan alkalom van a gyülekezetekben, ami segíthet minket abban, hogy mind jobban tudjunk Jézusban hinni. Hálásak lehetünk az istentiszteletekért, a hitoktatásért, az ifjúsági órákért, az énekkar szolgálatáért, a pyrbaumi kapcsolatért, a bibliaórákért Bicskén és Csákváron, a látogatásokért, a hétvégi alkalmakért, amikor az ifjúsággal, a konfirmandusokkal, vagy az énekkarosokkal elutazunk, hogy együtt töltsünk közös időt. Hálával tartozunk Istenünknek a nyári táborokért, amikor egy héten keresztül töltekezhet tünk az evangéliummal, dicsérhetjük Urunkat énekeinkkel, és élvezhetjük egymás társaságát, és építhettük a közösséget, és köszönettel tartozunk a társgyülekezeti napért és a gyülekezeti kirándulásért, és a férfiköri alkalmakért is.

Hálát adunk a gyülekezetekben történt kazuális alkalmakért, a keresztelőkért, az esküvőkért, és hálát adunk azokért a testvérekért, akiket Istenünk elszólított gyülekezeteinkből, és azokért a személyekért, akiknek életük fontos időszakában hirdethettük az evangéliumot.

A 2010-es év kazuális adatai:

A keresztség szentségében részesültek Csákváron: Nagy Alexa (Tatabánya), Dornyi Adrienn Viktória, Bicskén Makay Réka. Házasságukra Isten áldását kérték Csákváron: Szabó Tamás Olivér – Plachi Dorottya; Dornyi Tibor – Répási Andrea, Horváth Ádám – Mészáros Tilla; Urbán Szabó András – Kovács Gabriella testvéreink.

Isten elszólította közülünk: Endrődi Kálmán, Talics Józsefné Magosi Mária, Kovács Miklós, Kozma István, Megyeri János (Vértesboglár) testvéreinket; Bicskén Temesvári László (Vértesacsa) és Makay Réka testvéreinket, Csabdin Tankó Lászlóné Kis Aranka, Majer László; Tankó Albertné Tóbiás Zsuzsanna testvéreinket. Az Úr adja meg, hogy ezek a nevek a Bárány életkönyvébe beírva találtassanak.

Ha visszatekintünk az elmúlt évre, láthatjuk, hogy Jézus Krisztus Urunk számtalan alkalommal hívott minket, számtalan alkalommal kínálta magát a hirdetett igei alkalmakon és az úrvacsora szentségében is. Hiszen Ő azt akarja, hogy ne a nyugtalanság, ne a félelem, ne az aggodalom uralja a szívünket és a gondolatainkat. Jézus jelen van az Egyházában, és hiszem és tapasztalom, hogy jelen van a mi gyülekezeteinkben is. Ő munkálkodik bennünk, Ő építi közösségeinket gyülekezeti közösségeinkben, kisebb és nagyobb csoportokban.

Ugyanakkor a Jézusban való hitünk nem maradhat meg a templom falai között, szükséges, hogy nem csak a gyülekezetben, hanem a környezetünkben is hitünk szabályai szerint éljünk. Fontosnak tartjuk a missziót, és azokat az alkalmakat, amikor a világban tehetünk bizonyságot a hitünkről és a Krisztusban kapott megváltás ajándékáról: a városi és községi ünnepi alkalmakon, vagy éppen a bicskei Kertbarátok Szent Márton-napi ünnepségén.

Lehet, hogy a gyülekezeteink és evangélikus egyházunk jövője miatt nyugtalanság és félelem van a szívünkben. Sem a világ, sem az országunk nem heverte ki a gazdasági válságot. Sok pénzre lenne szükség az épületeink felújításához: a csabdi és bicskei templom felújításához, és jó lenne a csákvári parókiát is korszerűsíteni, az épületet hasznos funkciókkal kihasználttá tenni. Közben látjuk a társadalom romlását, az értékválságot, és az emberek bezárkózását.

Hisszük, hogy az egyház jövőjét nem a pénz, nem a biztonságos és kiszámítható állam gazdasága, hanem az Egyház Ura, Jézus Krisztus biztosítja. Az életünk, a jövőnk, a szolgálatunk egyaránt Jézus Krisztustól függ. És attól, hogy képesek vagyunk-e annyira bízni Jézusban, hogy Rábízzuk az egyházunkat, és gyülekezeteinket, annak minden konfliktusával, kérdéseivel, problémáival, kihívásaival, feladataival, szolgálataival, örömeivel és bánataival együtt.

Jézus mondja: "Ne nyugtalankodjék a ti szívetek: higgyetek Istenben, és higgyetek énbennem."

Ámen!

Szebik Károly lelkész